A tegnapi nap során egy cirka másfél éve rajtam lévő súly szakadt le a vállamról, amivel csak annyi probléma van, hogy időnként még nem akarom elhinni, hogy végre tényleg vége.
Hűha. Elég hihetetlen. Persze, örülök neki, nagyon is. Csak pszichésen kissé bonyolult átállni egy nagyon durva védelmi beállásból a normál állapotba. Uff.
Sebaj, előbb-utóbb az is meglesz, csak még nem tudom pontosan, mikor. De meglesz. Eskü. Neesküdözzmertúgysetartodbeavégén.
Eszter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése